Nos, nem rózsaszín felhőről fogok most mesélni nektek! Ezt szeretném leszögezni az elején, mielőtt messze menő következtetéseket vonna le bárki a címből. 😊
Nagy részben a mi életünk is pont olyan, mint a tiéd, aki ezt a bejegyzést olvassa. Van két kisfiúnk, akiket a férjemmel közösen, szeretetben nevelünk. És igen, van egy férjem, akivel megtanultunk fenntartani a házasságunkat és összhangban, a másikat megbecsülve élni, plusz elismerni azt, hogy neki is van létezése, személye.
( Ezeket az életbeli dolgokat nem tanultuk volna meg szerintem, ha nem lenne a network marketing iparág, mert ez vitt rá minket, hogy FEJLŐDJÜNK! )
Egy dolog azonban nagyon is más, mint egy átlag embernél. Az a dolog, amiért igazán megéri egy ilyen iparágat választani. Ez pedig a
DÖNTÉSSZABADSÁG!
Ugyanis miután elvisszük a gyerekeket az oviba és bölcsibe, mi ketten együtt szoktunk maradni, sok párral ellentétben. Együtt is reggelizünk, megiszunk egy finom kávét. Ha nyitva lennének a kávézók - már nagyon várjuk - akkor ott tennénk ezt. Imádunk egy teraszon, napsütésben reggelizni és ott elkezdeni a munkát. Ezt ezen a csodás kávé-fotón is láthatjátok. Volt időszak, amikor a gyerekek képei mellett kb. csak kávékról volt képem a telefonomban. 😀
Most nem ez van, de csak a bezárások miatt. Attól még nagyon élveztük/élveznénk. Most viszont azt élvezzük, hogy nem kell azon aggódnunk a jelenlegi helyzetben, hogy marad-e munkahelyünk, lesz-e pénzünk eltartani a gyerekeket és magunkat. Egyáltalán nincs a levegőben a bizonytalanság és kétely. Ugyanis azt gondolom, ez is belőlünk indul. Hogy hagyjuk-e beengedni azokat az információkat és érzéseket, amiket érzékeltetnek velünk a környezetünkben. Ezért is hálás vagyok, mert bármikor megfúj a szele egy-egy kellemetlen hírnek, azonnal az jut eszembe, hogy : "De jó, hogy nekünk itt az üzlet és nem kell félnünk!"
Tudatosak vagyunk és szabadok.
Délelőtt általában mindig termelés folyik. Telefonok, üzenetek, tárgyalások. Ezen a ponton feltöltődöm, pedig az emberek sokfélék. A leginkább feltöltő érzés, hogy annyira jó dolog van a kezemben, amivel ember életeket tudok megváltoztatni pozitív irányba, hogy csak örömmel és lelkesedéssel tudok róla beszélni. Délelőtt jön a legtöbb kreatív ötlet is arra, hogy minden csatornán eljutassam a legfontosabb információkat másokhoz. Ilyenkor veszem fel a videókat a csapatunknak, vagy épp tervezem meg a Zoomos prezentációhoz a plakátot, amire az új érdeklődőket hívjuk. Izgalmas és színes az egész. Egyébként is van egy kreatív énem, nekem nagyon fontos, hogy ebben is kiteljesedjek és örülök annak, hogy meg tudom találni a klasszikus hálózatépítés mellett azt az utat is, ahogyan a digitális térben tudom fejleszteni a vállalkozásom.
Az üzleti oldalam Facebookon 2 hónapja indult el, amivel az a célom, hogy megismerjék az emberek, hogy milyen életstílust lehet elérni a network marketinggel. Bemutatom azokat az állomásokat, ahol mi is jártunk a fejlődésünk során. Instangram oldalam nem kifejezetten üzleti, itt családi fotók, hétköznapi események is láthatóak. Viszont elkerülhetetlen, hogy üzleti események, elismerések és rendezvények is felkerüljenek, mert ez az életünk része. Mondhatom azt is, hogy
a network marketingnek köszönhetjük az életünket!
Délben is együtt vagyunk Árpival a napok 90%-ában. Együtt ebédelünk, vagy ha nagyon pöpecül megtervezem a hetem, van időm valamikor előre főzni pár napra a családnak. Jelenleg azt hozzáteszem, hogy ez nem prioritás. Imádok amúgy főzni, ha nyugalom van, de jelenleg nem tartok nagy gasztroélményeket itthon, mert máson van a fókuszom. Úgy gondolom, hogy most kőkeményen a teremtésen kell lenni a figyelmemnek, aminek olyan eredményei lesznek, hogy épp ráérek 5 vagy 10 év múlva is elkáprásztatni a családot több fogásos lakomával. Úgyhogy most marad a tonhal saláta vagy a házhoz rendelt menü.
Részemről délután 16 órakor véget ér a kaland a munkában, hazajönnek a fiúk. Ezt a részt már nem mesélném részletesen. Pont olyan Jurassic Park, mint máshol. Vacsora, fürdetés, mesenézés, közös játék, veszekedés, vígasztalás, engesztelés, ölelgetés, sok puszi és álomba simogatás.
Múlt héten délután a nagyobbik fiúnk itthon volt egy hétköznap. Árpi elugrott egy személyes tárgyalásra. Én a Bencével elmentem egy bevásárlóközpontba, ő játszóházba szeretett volna menni, én pedig megittam egy kávét és kimentem az üzlet elé, a nagy térbe. Azon gondolkodtam, hogy mennyire hálás vagyok: Azért, mert nincs főnököm, aki beosztja az időm és megmondja - akár agresszíven vagy a pozícióját hangsúlyozva - hogy mit csináljak. Azért, mert olyan emberekkel dolgozom, akikkel jó időt tölteni és kellemes személyiségek. Azért is hálás vagyok, mert azokkal, akik lehúznak, ellenségesek vagy frusztrációt vált ki a jelenlétük, gond nélkül ki tudom zárni az életemből. Hálás vagyok a békéért itthon, a nyugalomért és azért, mert egy olyan férjem van, aki akkora képességekkel rendelkezik, hogy semmi okunk az aggodalomra. A sor végtelen, mert észre vesszük azt a sok jót, ami körbe vesz!
Mindent mi irányítunk és a dolgok tőlünk fordulnak még jobbra!
Oszd meg ezt a bejegyzést, ha tetszett és másnak is tudnia kellene arról, hogy van más út is! Van remény a nyugodt életre!