Ugrás a fő tartalomra

Nőnap, ahogy most látom

Ma már három csodás pasi köszönt ezen a napon. 

Ma már azt várom a legizgatottabban, hogy a kisfiaim milyen szépséget barkácsolnak nekem erre a napra. 

Ma már másként nézek a nőkre, hiszen több szerepet ismerek az életükből, a sajátomon keresztül. 

Mára már kiismertem magam, mint nő. 

Ma már bebizonyítottam magamnak, hogy egy nő erős és bármire képes. 

Ma már büszke vagyok magamra, hogy világra hoztam két csodás kisembert.

Mára már látom, mit tett meg az én édesanyám, mint nő és anya, értünk.
 
Ma már újra van kiállásom és önbizalmam vállalni magam. 

Ma már tudom, mennyit érnek a nők a társadalomban. 

Ma már látom, hogy nők nélkül nem lenne teremtés. 

Ma már tudom, hogy a nők is lehetnek sikeresek és elismertek. 

Mára már tudom, hogy a nők is kereshetnek sok pénzt. 

Most már látom, hogy a nők is lehetnek vezetői pozícióban. 

Mára már megtanultam, hogyan tudok tündökölni, mint nő. 

Ma már nem rivalizálok, hanem minden nőt elismerek azért, amit tesz másokért. 

Ma már tudom, hogy csak magamhoz képest kell jobbnak lennem holnap.

Ma már becsülöm a nőtársaim és egy csapatként gondolok magunkra. 

Mára már tudom:  minden nő csodás, bármilyen szerepben is létezik! 












Népszerű bejegyzések ezen a blogon

5 évesek lettünk! Mi történt azóta?

    Egész gyerekkoromban azt játszottam a plüss állataimmal, hogy az anyukájuk vagyok és gondoskodom róluk. Emlékszem, minden este magam mellé fektettem legalább ötöt és figyelmesen betakargattam őket a saját takarómmal. Időközben persze az is realizálódott bennem, hogy az öt plüss között nagy buli ez, de a való életben nem hiszem, hogy lesz valaha is 5 azaz öt gyerekem. Viszont, akinek van, minden tiszteletem és csodálatom az övé! 😊      Szóval ennyi történelem elég ahhoz, hogy érezd, mindig közel állt hozzám az anyaság érzése, gondolata. Mivel léteznek előző életek és erről valós tapasztalatom is van, ezért biztosra vehetem, hogy már sokszor voltam édesanya és valami nagyon kellemes, egyben  megható és szívmelengető érzés társul hozzá.       2016-ban amikor készültem a szülői szerepre csak erre a múltbéli jó érzésre tudtam hagyatkozni. Igaz, résztvettem szülés felkészítésen, klasszikusan védőnői segítséget kaptam, és talán már az elej...

Megértő hozzáállás!

      Hányszor etted már le magad felnőttként, persze pont akkor, amikor nyilvánosan, akár egy menő étteremben vacsoráztál a pároddal? Itt vagyunk huszon vagy harminc évesen,  mégis mellé ment az a leves, a fehér blúzodra vagy félre szaladt az a bor?  Szinte zavarba jövünk, na de nem attól, hogy mi lesz ha megfulladunk és az életünkkel játszunk, hanem mert hirtelen beugranak a csengő-bongó hangok, amik azt mondják: " Már megint mi a fenét csinálsz? " " Ne legyél már ilyen béna? " "Egyél már rendesen! "  Ismerős?  Ezek  a szülői minősítések példái, amikor a gyerek hibázik és a szülő, mint valami felügyelő, aki csak arra vár, mikor kerekedhet felül azon a kicsi testen, azonnal letámadja. Ne tedd!  A karácsonyi listám második tippje, a nyugodt ünnepekért:  " Megértő hozzáállás! "  Ha hibázik, mert épp leejtette a poharat, amiben még volt narancslé, ne hurrogd le, mert veled is előfordulhat. Ha lassabban lépked a hóban séta közben ...

Ki vagyok én? Mit csinál egy gyereknevelési specialista?

 A kérdést többször megkaptam már, teljesen jogosan, hiszen nincs a köztudatban olyan kifejezés, ami azt a személyt jelölné, aki a gyereknevelésben segít, mindezt profi módon, valós adatokkal. 8 éve tanulok az emberekről. Arról tanultam, hogyan viselkednek az emberek. Miért dühös  vagy miért boldog valaki? Mitől ugrik az egekbe az agyvize percek alatt és mitől lehet kenyérre kenni a másikat? Miért sikeres az egyik és miért boldogtalan a másik? Olyan információkat tanultam, ami a gyakorlat és ami életszerű.   Aztán ahogy megkaptam a válaszokat és elkezdtem az embereket jól kezelni, tovább folytattam a tanulást, - hiszen a mai napig minden héten 1 teljes nap tanulok - és ráakadtam a Sikeres gyereknevelés című speciális tanfolyamra.  Ültem a könyv felett és le esett az állam. Ekkor a nagyobb fiam 3 éves volt, a kisebb alig 1 éves. Már volt viszonyítási alapom, hogy miért nem működött az a kérés, az a nevelési módszer, az az utasítás, figyelemelterelés, amit az inte...